Ion Pitulescu vezérőrnagy, a rendőrség országos parancsnoka febr. 28-án azt nyilatkozta, hogy fenntartja lemondási szándékát, csak abban az esetben hajlandó visszalépni ettől, ha bizonyos feltételeit teljesítik. Doru Ioan Taracila belügyminiszter azt állította, hogy még nem fejezték be a Pitulescu által jelzett esetek kivizsgálását. Ezt a vizsgálatot Vacaroiu miniszterelnök kérte. Pitulescu febr. 21-én jelentette be, hogy lemond, mert több esetben a bűnügyeknél nem történt meg a felelősök felelősségre vonása. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./ Ugyanez az újság egy oldalon közli, mi mindent indított el Pitulescu nyilatkozata. Az Evenimentul Zilei febr. 23-i száma alapján közli, kiket tartóztattak le, illetve kik ellen indult eljárás a rendőrség parancsnokának váratlan bejelentése után, köztük van Gigi Kent, Zaher Iskandrati, stb. /Bogdán László: A tábornok, a bírák és a maffia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./
1996. március 2.
Sylvester Lajos az 1944 végi Úz-völgyi csatára emlékezik kollektív riportregényben /Úz-völgyi hegyomlás (Háromszék Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996, Kaláka Könyvek) igazságot szolgáltat a túlélőknek. Hősök voltak? Nem ez a lényeg, egy véres háborúban csak vesztesek vannak. Ez a kollektív székely memoárkötet a szenvedésre, a veszteségekre koncentrál. A könyv a névtelen katonahősöknek és mártíroknak is emléket állít, s teszi ezt méltóságteljesen. Hiányt pótolva hozzájárul a közös történelem fehér foltjainak eltüntetéséhez. /Bogdán László: Visszaperelt történelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
1996. április 3.
A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
1996. augusztus 19.
Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
1996. augusztus 19.
Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
1996. november 12.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületen /MÚRE/ a következő nívódíjakat adta az 1995. évre: publicisztika - Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), tévé - Xantus Gábor (Kolozsvár), rádió - László Edit (Marosvásárhely), szerkesztő - Dénes László (Nagyvárad), pályakezdő - Szondy Zoltán (Csíkszereda), Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelső - Papp Sándor Zsigmond. Különdíj a szórványban a Délnyugat folyamatos megjelentetéséért Makay Botond felelős szerkesztőnek. Különdíj Borbély Zoltánnak, mert megteremtette a romániai magyar zenei élet hangtárát. Por Amicitia-díj - Gheorghe Moldovannak, a Direct hetilap néhai főszerkesztőjének munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), nov,. 12./
1997. augusztus 3.
Aug. 3-án betöltötte 70. életévét Beke György. Ebből az alkalomból méltatták munkásságát, szülőföld iránti hűségét. /Nagy Pál: Szellemi figyelőállásban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1., Múzsák mell., Bogdán László: Atlantisz harangoz. A hetvenéves Beke György köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
1997. augusztus 20.
Aug. 20-án mutatta be a Magyar Televízió Koltay Gábor Honfoglalás című filmjét Franco Neróval a főszerepben. A filmről nyilatkozott Nemeskürthy István. A legfontosabb tanulság számára, hogy ettől a témától minden hatalom megrettent. "Az elkészült film semmiféle kormányzati kulturális szervezet támogatásában NEM részült!" Nemeskürthynek úgy tűnt, "egyesek valósággal rettegtek a honfoglalás puszta tényének az emlegetésétől is, mert mit szólnak hozzá ?szomszédaink?, akiknek nem volt honfoglalásuk? Ez a kishitűség, ez a megalázottságtudat az egész társadalomban gyökerezik, majdhogynem politikai pártcsoportosulásoktól függetlenül." /Bogdán László: Magyar tükör rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./
1997. szeptember 4.
A magyar társadalom válságát vizsgálta a Hitel (Budapest) folyóirat augusztusi számában Csoóri Sándor Hajnali órák című esszéjében. "Hogy haragudtak Arany Jánosra a Bach-korszakban A nagyidai cigányok miatt. A szabadságharc megcsúfolását látták benne." "Ma Nagyida - minden epeömlésével és önkínzó fájdalmával együtt is - történelmi emelkedettség mai helyzetünkhöz viszonyítva. A mi életünkhöz a kabarék silány röhögése illik. Meg Friderikusz Sándor ügyes és drága szemfényvesztése. Ha azt kérdeznék tőlem, ki tudná sokak életét egy irányba fordítani, a válaszom rövid lenne: ő. Dosztojevszkij és Ady hozzá képest unalmas és fakó valaki, Tolsztoj egy szakrális mellékszereplő. De ha így megy tovább, a szabadság önmagát számolja föl. Mintha most akarná kiélni azokat az ösztöneit, amelyeket kiélni nem tudott." /Bogdán László rovata: Szélrózsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./
1997. október 18.
76 Ezekilencszázötvenhat, te csillag /Püski Kiadó, Budapest/ antológiát /alcíme: A forradalom és szabadságharc olvasókönyve/, amelyet Medvigy Endre és Pomogáts Béla szerkesztett, ismerteti Bogdán László. A kötetben olvasható többek között Tamási Áron Magyar fohász című vallomása, Füst Milán üzenete: "Nacionalizmus.e az, ha valaki tönkretett, agyongyötört szegény kis magyar hazája sorsán évek óta sírva fakad?", Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című verse, Sinka István, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos verse mellett, továbbá Illyés Gyula évekig kéziratban lappangó nagy verse, az Egy mondat a zsarnokságról, Márai Sándor 1956 karácsonyára írt Mennyből az angyal című verse, de Nagy Gáspárnak a nyolcvanas években nagy vihart kavaró Öröknyár, elmúltam 9 éves című költeménye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
1998. április 16.
Sára Sándor egyik megdöbbentő dokumentumfilmje: Magyar nők a Gulagon. A Duna Televízió a kommunista diktatúráról több dokumentumfilmet sugárzott, ilyen volt Böszörményi Géza Recsk című munkája, a Gyulyás testvérek nyomasztó összeállítása a hortobágyi kényszermunkatáborokról, olvasható Bogdán László beszámolójában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./
1998. augusztus 31.
Ion Iliescu ex-államfő erdélyi körúton volt. Ceausescuhoz hasonlóan gyárakat, üzemeket látogatott meg, a diktatúra idején épített hatalmas nagyüzemeket, a román ipar roskadozó fellegvárait, ezek a veszteséges vállalatok állnak a reformok útjában. Iliescu erdélyi körútján mondott beszédeiben a magyar veszélyről szónokolt, meghirdette harcát A "Szent Istváni hungarizmus előretörése ellen". A bukaresti vezetés elárulta az erdélyi románokat, állapította meg. /Bogdán László: A sorsverkli és az erdélyiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
1999. január 16.
Vári Attila Erdélyből Budapestre áttelepedett író valamiképpen meg akarta ismételni Orbán Balázs útját. Vári Attila kamerával ismételte meg ezt az utat 1990 és 1993 között, a sorozatot jelenleg szombatonként vetíti az MTV 2. Megdöbbentő, hogy a tíz éve készült beszámoló Székelyföld gazdasági lehetőségeiről jelenleg ugyanúgy érvényes. /Bogdán László: Orbán Balázs nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
1999. július 1.
A Cotidianul jún. 26-i száma közölte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ sorrendben utolsó jelentését, amely az 1997 májusa és 1998 májusa közti időszakot vizsgálta. A jelentés a Cigaretta II. néven elhíresült csempészbotrányt nem tárgyalta. A Costin Georgescu vezette intézmény hosszasan taglalta a korrupt közélet problémáit és elítélte az "államtitkok megőrzésének" helyzetét: sokan gátlástalanul szolgáltatják ki Románia nemzeti érdekeit, s az ország "idegen gazdasági érdekkörök bantusztánjává" válhat. Az egész román ifjúságot fenyegető drogok terjedéséről ugyanakkor nem szól a jelentés. Aggodalommal emlegették a vasgárdista "fészekrakást" is. /Bogdán László: A megkondított vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./
1999. szeptember 9.
Kovács András Ferenc /Marosvásárhely/, másnéven KAF ismert költő. Új kötete /Saltus hungaricus (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999)/ az 1994-es verseskötetének /Üdvözlet a vesztesnek/ folytatásának is tekinthető, állapította meg Bogdán László. KAF nagy költőink verseinek paródiáit nyújtotta, kifejezve a devalválódó magyarságérzést. Költészet és magyarság összefutó állapotát rajzolta egybe az alábbi, Búcsú a fenyvesektől című versében: "Maroknyi szikla porlik,/ Fenyőkből szabnak deszkát./ Koporsó lesz a jelkép/ Szomorgó szép poézis,/ Én népem, requiscat!" /Bogdán László: Tőrbot (72). = A Hét (Bukarest), szept. 9. - Tőrbot címmel rovata van a hetilapban./
1999. október 14.
Alapvetően megíratlan a romániai magyar irodalom története, állapította meg Bogdán László, ezt jelzi a Látó /Marosvásárhely/ folyóiratban elinduló vita is. Ha valaki mégis megírná, el kellene döntenie, kik számítanak egyáltalán erdélyi írónak. Azok, akik itt éltek? Akik itt születtek? Akiknek témáiban visszakísértenek az itteni élmények? Szembe kellene nézni például Ignácz Rózsa terjedelmes életművével is. A szerző igen fiatalon, színésznőként került Magyarországra, írni kezdett, s első regényei, a Trianon után felnövő erdélyi nemzedék problémáival foglalkozó Anyanyelve magyar? (1937), a vándorszínészek sanyarú sorsát felmutató, a Rézpénz (1938) s egy sor igen érdekes, az erdélyi sors fonákságaira hajazó írást is tartalmazó novelláskönyv (Levelek Erdélyből, 1939) után harmincegy esztendős, amikor egyik legfontosabb regénye, a Született Moldovában megjelenik. Ebben a csángók sorsát, a moldvai magyarság sanyarú helyzetét mutatta be. - A Rákosi-rendszerben Ignácz Rózsát nem adták ki. Fiókban maradó regénye, az 1950-es évek első felében írt megdöbbentő, A vádlott az idei könyvhét egyik eseménye volt. /Bogdán László: Perújrafelvétel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
1999. október 20.
Bogdán László /Sepsiszentgyörgy/ tizenhat prózai és verseskötet szerzője okt. 19-én Budapesten ünnepélyes külsőségek között vette át - Buda Ferenc, Kovács István (aki mifelénk a Kaláka Könyvek sorozatban megjelent Bem apó című könyvéről ismert) Vajda Miklós és Valachi Anna társaságában - az 1999. évi Déry-díjat a magyar irodalom művelésében elért eredményéért. Ugyancsak Bogdán Lászlónak ítélte oda idei nívódíját a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című folyóirat is. /Bogdán László díjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./
1999. október 25.
1997. okt. 23-án indult útjára Csíkszeredában a Székelyföld című kulturális folyóirat. "Az Úr csodásan működik". Ezzel a zsoltári idézettel kezdte a második évfolyam végét jelző találkozót Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője, aki szerint az eltelt két év küzdelmes, de gyönyörű volt, és ez elsősorban a kiváló szerkesztőségnek köszönhető. Az idei esztendőben a folyóirat nívódíjjal tüntette ki Bogdán Lászlót, Vincze Gábort és Gazda Józsefet. Vincze Gábor /Szeged/ "Illúziók és csalódások" című, a romániai magyar kisebbség huszadik századi történelmét taglaló könyvével érdemelte ki. /A két éves születésnapra: Nívódíjak a "Székelyföldnél". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2000. január 22.
Megjelent Bogdán László Szentgyörgyi demokritus /Kaláka Könyvek, Háromszék Lap- és Könyvkiadó (H-Press), 1999/ című munkája, melyben a szerző kötetbe gyűjtötte a lapokban megjelent írásait. /Márkó Imre: Szentgyörgyi demokritus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2000. február 7.
Febr. 5-én tartották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi matinéját. Ferenczes István főszerkesztő tartotta a bevezetőt. Elmondta, hogy a negyedik évébe lépő Székelyföld végre kiadhatta az első könyvet: Papp Kincses Emese Virrassz velem című dokumentumregényét, amely az elmúlt tíz esztendő történéseit mutatja be. A találkozón a szerkesztők és munkatársak - Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Bogdán László, Ferenczes István, Farkas Árpád - olvastak fel írásaikból. /Hétvégi rendezvények Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7., Virrasszunk együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2000. április 8.
Sepsiszentgyörgyön, a Könyvkuckóban Veress Gerzson A múlás karneválja című verseskötetét és Bogdán László Ház a kopár hegyen című könyvét mutatta be Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese és Káli Király István, a Mentor Kiadó (Marosvásárhely) igazgatója. Veress Gerzson azok közé a fiatal költő közé tartozott, akiket nem sikerült megmenteni az életnek /ahogyan Szőcs Kálmánt, Szilágyi Domokost, Sütő Istvánt, Vásárhelyi Gézát sem/, akik tudatosan meneteltek a halál felé. /Kusztos F. Kinga: Bogdán László és Veress Gerzson kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2000. április 25.
Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében ápr. 25-én bemutatják az Özönvíz című antológiát, amely az 1970-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent nagy sikerű Kapuállító nemzedékének állít emléket, és Bogdán László, Czegő Zoltán, Csíki László, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Tömöry Péter, Vári Attila verseit, valamint Bortnyik György korabeli fotográfiáit tartalmazza. Az est házigazdái: Dali Sándor és Kónya Ádám, vendégeik: Bogdán László, Bortnyik György, Farkas Árpád és Kisgyörgy Tamás, a kötet kiadója. /Könyvbemutató a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2000. június 6.
Jún. 5-én osztották ki Bukarestben a Román Írószövetség 1999. évi díjait. A kisebbségi irodalom kategóriában Bogdán László író, a Háromszék belső munkatársa Szentgyörgyi demokritus /Háromszék Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkáját jutalmazták. /Díjazottjaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./ Jánosházy György marosvásárhelyi költő, műfordító pedig Shakespeare: Öt dráma c. fordításkötetéért kapott díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2000. augusztus 28.
Harmadszor tartották meg az Esztelneki Napokat, idén a millenniumi megemlékezéssel egybekötve. Aug. 26-án a helybeli Esztelnekért Egyesület, a Szacsvay János Alapítvány, a Háromszék napilap, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium és a Bod Péter Líceum helyezett el koszorút az iskolaalapító Nagy Mózes emlékkopjájára, Szacsvay János 1848-49-es honvéd tüzér főhadnagy és a magyar szabadságharc emlékművére. A millenniumra emlékeztettek a szónokok, köztük Köntzei József ny. mérnök, a Szacsvay Alapítvány elnöke és Mocsáry Beáta, a Nagy Mózes Gimnázium aligazgatója. A Háromszék napilap találkozót tartott, melyet Farkas Árpád költő, a lap főszerkesztője, Esztelnek falu díszpolgára vezetett. Bogdán László író két írását olvasta fel, Kisgyörgy Zoltán pedig a mai falu gondjairól szólt. Bíró András esztelneki származású, Érdligeten élő, Baumgarten-díjas író és szerkesztő, a Keresztek, kardok, koronák című erdélyi és háromszéki tárgyú történelmi regénytrilógia szerzője könyvadományt hozott az Esztelnekért Egyesületnek. Gazda József író és Gazda Klára néprajzkutató, az esztelneki gyerekjátékok kiváló ismerője, leírója a falumentésről beszéltek. /Esztelneki Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
2000. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./
2001. február 21.
Doina Jela könyvében /Lexiconul negru. Unelte ale represiunii comuniste (Fekete lexikon. A kommunista elnyomás eszközei), Humanitas, Bukarest/ több mint ezerhétszáz kihallgatótiszt, börtönőr, foglár, "professzionista" tömeggyilkos és az emberek, a foglyok kínzásában élvezetét lelő hóhér és vadállat portréját tartalmazza ábécérendben. - A börtön szaga címmel közöl a februári Jelenkor egy terjedelmes életinterjút Bodor Ádámmal, aki szintén megtapasztalhatta a kommunista börtönöket. Részletesen feleleveníti, hogy milyen szervezkedésbe fogtak diákkorában, az ötvenes évek elején a néhai Palocsay Zsigmonddal és a jelenleg Stockholmban élő Veress Zoltánnal, s hogyan kapták el őket és börtönözték be. /Bogdán László: Szélrózsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2001. április 12.
Tisztújítás volt az Írók Marosvásárhelyi Egyesületénél. A Romániai Írószövetség titkára, Balogh József vezette az ülést. Az Írószövetség vezetőtanácsába Gálfalvi Györgyöt és Mihai Sint küldte el a tagság. A marosvásárhelyi egyesület héttagú vezetőséget választott, ebben Zeno Ghitulescu és Káli Király István a két társtitkár, a tagok pedig: Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), Ferenczes István (Csíkszereda), Nistor Eugen, Dumitru Muresan (Marosvásárhely), Lőrincz György (Székelyudvarhely). /Beszámoló nem volt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2001. április 21.
Ápr. 20-án Sepsiszentgyörgyön Kányádi Sándor dedikálásával kezdődött meg az Erdélyi Magyar Könyvklub hivatalos bemutatkozása. Szerzői délutánt tartanak Bogdán László, Farkas Árpád, Ferenczes István részvételével, este a Táncházban fellép Sebő Ferenc és zenekara. Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) néven Csíkszeredában hamarosan új erdélyi könyvterjesztő kezdi el tevékenységét. Az Erdélyi Magyar Könyvklub kft. hivatalosan bejegyzett vállalkozás, melyben 90 százalékos tulajdonjoggal a tízéves múltú Magyar Könyvklub rendelkezik. A Magyar Könyvklub jelenleg több mint kétszázötvenezer magyar olvasót tömörítő szellemi közösség. Az EMK létrehozásával lehetőség lesz arra, hogy az erdélyi olvasók is tagjai lehessenek ennek a határokon átnyúló szellemi közösségnek. Az EMK idei első katalógusa, a Tavasz-Nyár 2001 című, 150 ezer példányban jelenik meg. A katalógus csaknem kétszáz könyvcímet, tucatnyi klasszikus magyar játékfilmet, valamint a Duna Televízió produkcióit tartalmazza. Klubtag lehet mindenki, aki a katalógusból rendel és át is veszi a küldeményt, ezáltal élvezheti a klubtagsággal járó előnyöket: otthoni választást, a kedvező árakat és a megbízható kiszolgálást. A katalógus ingyenes, postán megküldik minden egyes klubtagnak és valamennyi érdeklődőnek. A megrendeléseket elfogadják postán, telefonon és e_mail-en, postafordultával hazaküldik a megrendelt könyveket, amelyeket a klubtag utánvétellel átvehet. /Nyugaton több évtizedes, nálunk most indul. Erdélyi Magyar Könyvklub. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2001. május 10.
Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2001. május 12.
Máj. 11-én a hargitafürdői Ózon szállóban közel hetven magyar író, költő vesz részt az erdélyi írótalálkozón. Hasonló találkozókra 1980-ban, 1990-ben, majd 2000-ben Szárhegyen került sor. Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke kitért arra, hogy az elmúlt években a szerzők munkái igen kis példányszámban jelentek meg. Példaként: a jelenlegi körülmények között egy verseskötet 500-600 példányban jelenik meg, más irodalmi alkotások csupán 1000 példányban és évente csak egy-két olyan szerző van, aki több ezres példányszámról beszélhet. A magyar irodalom egységéről beszélve kijelentette: a magyar irodalomban nincs Trianon. Ma igen fontos, hogy az erdélyi írók is megkapják helyüket érdekeik érvényesítése érdekében, ezért azt tartja fontosnak, hogy az erdélyiek is tagjai legyenek a Magyar Írószövetségnek. /(Daczó Dénes): A magyar irodalomban nincs Trianon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Martos Gábor előadását (Van-e erdélyi magyar irodalom, s ha van, kell-e legyen?) Bogdán László esszéje követte az erdélyi magyar irodalom önszerveződési szelleméről. Balázs Imre József a magyarországi és erdélyi posztmodern és a különböző generációk között vont párhuzamot, Sánta Attila pedig az olvasó becserkészéséről és meghódításáról beszélt Molnár Vilmos és György Attila prózája kapcsán. Az értekezéseket szemhatártágító eszmecsere követte; délután pedig Borcsa János és Szigeti Lajos Sándor előadása következett. /A magyar irodalomban nincs Trianon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
